Sokan nem is gondolnák, hogy a mindennapi főzés során keletkező apró hulladékdarabok – például zöldséghéjak, tojáshéj vagy akár a kávézacc – milyen értékes alapanyaggá válhatnak a növényeink számára. A komposztálás jól ismert módszer, de ennél is gyorsabb megoldás lehet a komposztvíz, amely néhány nap alatt elkészíthető és máris használható tápoldatként akár a balkonládában, akár a kertben.
Mi az a komposztvíz?
A komposztvíz egy olyan természetes tápoldat, amely szerves anyagok áztatásával készül. A folyamat során vízben oldódnak ki azok a hasznos tápanyagok és mikroorganizmusok, amelyek a komposztban egyébként is megtalálhatók. Ez a folyékony forma gyorsabban jut el a növény gyökereihez, így látványos eredményeket hozhat akár néhány napon belül. A komposztálás hosszú hetekig, hónapokig tart, míg a komposztvíz pár nap alatt kész. Ez különösen akkor hasznos, ha gyors megoldást keresünk egy legyengült növény felfrissítésére vagy tápanyag-utánpótlásra.
Milyen hulladékból készülhet?
A legtöbb háztartásban keletkezik olyan organikus hulladék, amely tökéletes alapanyaga lehet egy jó minőségű komposztvíznek. Ilyen például a krumpli-, répa- vagy uborkahéj, a salátalevelek, az alma vagy banán héja, a kávézacc, vagy akár az összezúzott tojáshéj. Fontos azonban tudni, hogy nem minden konyhai maradék alkalmas erre a célra. A főtt, zsíros, fűszeres, penészes vagy állati eredetű maradékokat mindig mellőzni kell, mert ezek nemcsak rothadni kezdenek, hanem a víz minőségét is ronthatják, és a növényeknek sem tesznek jót.
Hogyan készül a komposztvíz?
Elkészítéséhez elegendő egy fedeles vödör vagy befőttesüveg, amelybe a kiválasztott szerves hulladékot helyezzük. Ezután annyi vizet öntünk rá – lehetőleg klórmentes esővizet vagy állni hagyott csapvizet –, hogy teljesen ellepje az anyagokat. Ez a keverék aztán 3–5 napig pihen egy félárnyékos helyen, naponta egyszer érdemes átkeverni. Ez idő alatt a tápanyagok kioldódnak a vízbe, a szerves anyag pedig elkezd lebomlani. A végén már csak le kell szűrni az oldatot, és máris kész a növénytáp. A visszamaradt szilárd részek mehetnek a komposztra vagy akár közvetlenül is a talajba.
Mire használható?
A kész komposztvíz sokoldalúan felhasználható. Hígítva öntözhetjük vele a cserepes vagy kerti növényeket, de ha alaposan leszűrtük, akár permetként is alkalmazhatjuk a levelekre. A növények szinte azonnal „megköszönik” a gondoskodást: élénkebb színűek lesznek, gyorsabban fejlődnek, és ellenállóbbá válnak a betegségekkel szemben. Érdemes kísérletezni kisebb mennyiséggel, hogy lássuk, hogyan reagálnak rá a növényeink, de általánosságban elmondható, hogy heti egy-két alkalommal történő használat jótékony hatású.
Meddig tárolható és mire figyelj?
A komposztvíz frissen a leghatékonyabb. Ha mégis tárolni szeretnénk, legfeljebb néhány napig tegyük meg hűvös, sötét helyen. Ha kellemetlen szaga alakul ki, vagy túl sűrű, inkább öntsük ki a kertbe vagy a komposztra, és készítsünk frisset. Fontos az is, hogy a felhasznált víz ne legyen klóros, és hogy a szerves anyag ne kezdjen erjedni – ez utóbbi ugyanis a növények gyökerét is károsíthatja.
Miért érdemes bevezetni a mindennapokba?
A komposztvíz készítése nem csupán a növények számára előnyös. Egy lépés a fenntarthatóbb életmód felé, hiszen csökkenti a háztartási hulladékot, és közben természetes módon gondoskodik a növények tápanyag-ellátásáról. Emellett pénzt is spórolhatunk vele, hiszen nem kell boltban kapható műtrágyákra vagy tápoldatokra költeni. Az pedig külön öröm, amikor az ember látja, hogy egy kis figyelemmel és maradékkal is lehet zöldebb és élőbb környezetet teremteni maga körül.
